Üdvözöllek benneteket kedveseim, Kryon vagyok a Mágneses Szolgálattól!

Csodálatos idő az, amikor a szívek ellágyulnak, mikor az emberi lények elfogultsága csökken, és személyes, gyönyörű dolgokról beszélhetünk - azokról a folyamatokról, amikre talán nem is számítotok. Ahol is olyan történeteket adhatunk át nektek, amik felébreszthetnek benneteket. Dolgokat, amiket nem ismertek, vagy talán senki sem beszélt róluk nektek. Ahogyan ezeket felfedjük, megint csak figyelmeztetünk titeket arra, hogy ezek szembeállhatnak mindazzal, amit elmondtak nektek. Annak érdekében, hogy ezt elhiggyétek, meg kell változtassátok mindazt, amire azok oktattak, akiket szerettek. Ez nehéz dolog, de nem tudjuk félretenni. Ez alatt azt értem, hogy nem tudunk nem beszélni róla.

Kicsoda Isten számotokra? A leglényegesebb szó a "kicsoda", nem pedig a "micsoda". A világegyetem megteremtője nem energia - hanem "kicsoda"! Nem emberi "aki", nincs emberi lény-tudata, agya vagy szíve. Tiszta és abszolút szeretettel rendelkezik. Az az "aki", akire gondoltok - aki megteremtette a galaxist, és mindent, ami benne van - egyfajta hozzáállással rendelkezik. Ő egy "aki". Kicsoda Isten a számotokra? Néhányan úgy gondolják, hogy: "Nos, olyan, mint egy szülő." Több annál, mert amikor nem itt vagytok, akkor részei vagytok ennek az "akinek". Ez olyan, hogy amikor távoztok, Isten egy része távozik. Ha azt mondom nektek, hogy az univerzumban a galaxis megteremtője tudja, hogy kik vagytok - ez egy enyhe kijelentés, hiszen annak az "akinek" vagytok a részei, és belőle hiányoztok. Ez nem olyan, hogy valami módon a Teremtő tud az aprócska kis emberről, a csöppnyi kis Földön, egy kicsinyke Naprendszerben, egy mérhetetlen galaxisban és világegyetemben - ez egyáltalán nem így van. Azért hiányoztok, mert a Teremtő energiának, a belső Istennek vagytok a részei! Kicsoda Isten? Nem egy szülő. Egy olyan energia, aminek hiányoztok. Ha Isten a szeretet és az együttérzés, mit gondoltok igazán arról, hogy mi is a kapcsolat? Azt mondhatnátok erre, hogy: "A kapcsolat? Óh igen, hátráljunk csak egy kicsit." Egy alacsonyabb energiában az ember és az Isten közötti spiritualitást tévesen határozták meg. Olyan sokszor elmondtuk már korábban, hogy amit Istennel tettetek az az, hogy egy olyan helyre raktátok be, aminek emberi tudatossága van. Nem tudtok azon felül gondolkodni, akik vagytok, akik a szüleitek. Nem tudtok afölé gondolni, amik az emberek. Így emberi tulajdonságokat helyeztetek a mindenség megteremtőjére. Így pedig olyanná tettétek, akit nehéz megközelíteni.

Meg akarom mutatni nektek, hogy mennyire abszurd is ez. Át akarom adni nektek a valóságot, ami a csodásnál is csodásabb. Azt szeretném, hogy vegyetek egy mély levegőt, mert amit mondani akarok nektek, arra nem számítotok! Isten nem csak tud arról, hogy kik is vagytok, hanem veletek együtt él! Egy olyan elképesztő kirakósnak vagytok a részei, amire ez a bolygó számít - nem véletlenül vagytok itt. Éltetek korábban is, örökkévalóak vagytok. Isten azon részének, akik vagytok, amit léleknek hívtok, sohasem volt kezdete. Mindig is itt voltatok - amikor a világegyetem készült, és itt lesztek, amikor az véget ér. Ez az, akik vagytok.

Mit gondoltok, mi az a kapcsolat, amit hívhattok "szülőinek" is, ha úgy akarjátok? Milyen a kapcsolatotok a gyermekeitekkel? Ezt a kérdést feltettük már korábban is, most viszont kicsit máshogy kívánom feltenni. Köztetek többeknek vannak gyermekei - becses, ártatlan fiatalok. Néhányatoknak olyan gyerekei vannak, akik mind felnőttek már, és nekik is vannak gyermekeik. Azt szeretném, ha most elképzelnétek minden olyan gyermeket, akivel bármilyen dolgotok volt, 6-7-8 évesen! Még mindig ragaszkodnak hozzátok, a szeretethez és gondoskodáshoz, amit adtok nekik. A szépség, ami bennük van, amikor az ágyuk fölött álltok, mikor alszanak. Csak nézitek őket, és a szívetek velük érez. Azt mondjuk hát nektek, hogy erősítsétek fel ezt milliószorosára! Ez a kapcsolatotok a Teremtővel.

Most képzeljétek el azt, hogy a 6 vagy 7 éves odajön hozzátok, és azt mondja: "Egy kicsit össze vagyok zavarodva. Tényleg szeretsz engem? Anyu, te tényleg szeretsz engem?" Mit fogsz mondani ennek az ártatlanságnak, ennek a szépségnek, aki belőled fakadt? Mit fogtok mondani? Azt, hogy: "Nos, nem mondom meg. Inkább azt szeretném, hogy ugorj át pár karikán! Átmennél oda, és szenvednél egy kicsit? Van ott több ezer lépcső, amit szeretném, ha megmásznád! Amikor ez megvan, a másik irányban is tedd meg! Amikor aztán igazán, de igazán elfáradtál, akkor beszéljünk újra!"

Kedveseim, üdvözöllek benneteket a Földön! Ez az, amit Istennel tesztek. Szó szerint a tudatlanság mélységeiből, ami az emberiség alacsony szintű tudatossága. Ez hát az, amit tettetek. Az ajtó a kapcsolathoz, a szépséghez, Isten eszközeihez szélesre van tárva. Csupán a biológiátok dualitása az, amin mindannyiótoknak keresztül kell jutnotok ahhoz, hogy megragadjátok Isten kezét. Olyan sok kérdés lett ma feltéve:"Hogyan csináljam? Mi a következő?" Az emberi lényt kérdezitek. Miért nem a Teremtőt? "Kedves Isten! Tudom, hogy az ajtó nyitva áll. Tudom, hogy a része vagyok. Vezess az úton!" Aztán pedig csendesedjetek el, majd a szándékotok és a Teremtővel kapcsolatos tudatosságotok okán, választ fogtok kapni! El fogjátok kezdeni megérezni, hogy van segítség, és hogy az nem egy bizonyos helyről vagy embertől származik. Abból a Forrásból ered, ami bennetek van. Lassan jön, mert keresztül kell, hogy haladjatok a dualitáson. Kémiailag, és tudatosság tekintetében, minden élet alatt, amit leéltetek, egyfajta kapcsolatban volt részetek. A fátyol pedig elrejtette ezt, mert a régi energiában ez nehéz volt.

Ez nem a régi energia. Ez nem a nagyapáitok új korszaka! Ez újdonság, és mindannak, amivel manapság rendelkeztek, már más szabályai vannak. A legfőbb ezek közül a következő: az ajtó nyitva áll. A fátyol elkezd fellibbenni. Ne maradjatok a régi energiában, ahol felnéztek és azt mondjátok: "Szeretsz engem?" Aztán valahogy, valami oknál fogva elfogadjátok a választ: "Nem tudom, miért nem jöttök rá azáltal, hogy elmentek ide, ezt és ezt téve." Kedveseim, ha ezt a forgatókönyvet látjátok, akkor az emberi, nem pedig Isteni forgatókönyv. Bizonyítanotok kell Istennek? Nem. Isten tudja, hogy kik vagytok. Nincs semmiféle bizonyíték, amire igényt tartana.

Igen, a kérdés pedig ez: "Istenem, szeretsz engem?" Azt szeretném, hogy egy borzongással együtt járó azonnali válaszra számítsatok! Lehet, hogy még néhány könnycseppel is együtt jár az, amikor beáramlik a válasz, mivel ti kértétek azt. Csak azért, mert kértétek. Pontosan, ahogy a ti 6 vagy 7 éves gyermeketek feltette azt a kérdést, hogy: "Anyu, szeretsz engem?" Erre pedig rohantok felkapni és megpuszilni őket, azt mondván: "Állandóan, mindörökre, ha már nem leszek, akkor is érezni fogsz engem." Ez hát Isten! Ne keverjétek össze olyasvalakivel, aki azt mondja: "Karikákon kell átugorjatok, vagy el kell menjetek ide vagy oda, és meg kell tegyétek ezt vagy azt!" Ennek nem ez a módja, egyszerűen nem az. Ennek a szépsége, és a nyitott ajtó azt jelenti kedveseim, hogy az előttetek lévő kirakós gyönyörű, jóindulatú, bonyolultság nélküli válaszokkal lát el, mindenféle komplikáltság nélkül, amennyiben leegyszerűsítitek az Istennel való kapcsolat tudatosságának útját. Hisztek ebben? Le tudtok ülni egyedül és azt mondani: "Mutasd meg nekem hogyan érzek! Igen, tudom, hogy ott vagy. Nekem is hiányzol."? Ez hát a kapcsolat. Ez az, aki Isten. Ez nem bonyolult, nem az. Ami pedig a szeretetet illeti, az örökkévaló. Szeretném, ha megéreznétek ennek a frissességét.

Ezen a napon nem lehet megoldatlan dolog. Nincs olyan egészségügyi probléma, amit nem lehetne korrigálni. Mit mutattak nektek a mesterek, akik a bolygón jártak? A biológia és még a halál teljes és totális irányítását is megmutatták számotokra. Azt gondoljátok, hogy ez egyfajta rendellenes működés volt? Ez az Istennel való kapcsolat. Felkértünk benneteket arra, hogy fedezzétek fel a mesterlétet, amit a bolygó történelmében láttatok. Így hinni fogtok benne, működni fog, ismerni fogjátok, és fel fogjátok használni arra, hogy egy olyan életet éljetek, ami nem csak hogy egészséges, hanem hosszú és örömteljes is. Ha olyan problémáitok vannak, amik Istentől erednek, azok a saját tudatosságotokból származnak, a sejtszerkezetetekből, amely túl keményen dolgozik a kirakóson. Itt az ideje ezt eltörölni, és megérteni, hogy az ajtó nyitva áll. Ti és az ajtó. Könnyebb mondani, mint megtenni. Igen. Mert kifelé jöttök a régi időkből.

Kedveseim, ne lepődjetek meg ha a gyerekek nem olyan gátlásosak, mint ti, mivel ők nem tapasztalták meg a régi energiát, ahogyan ti. Felnőttkorukban, ha úgy döntenek, hogy spirituális útkeresésbe vágnak, keresztül fognak szállni az ajtón. Meg fogják látni az utat, nem fogják bonyolítani, és nem fogják magukat karikákon átugrálva, vagy lépcsőket mászva látni. Ez kézenfekvő lesz számukra. Az új energiában született gyerekek mások. Ne legyetek meglepve, ha nem akarnak majd csatlakozni semmihez sem, mert látni fogják magukban a spiritualitás teljességét.

Az egyház a szívükben van, az imádat automatikus, a szeretet pedig intuitív! Erre számíthattok majd, miközben az öreg lélekre, aki legrégebb óta van a bolygón, aki a legtöbbet teheti, egy kis munka vár. Azt akarom, hogy másképpen menjetek haza, mint ahogyan idejöttetek! Ma este, mielőtt aludni mentek, azt szeretném, hogy mondjátok ki ezeket a szavakat, és érezzétek meg az eredményét! Erre bátorítalak titeket. Az ajtó nyitva áll előttetek.

És ez így van.

Kryon

Átíró - Szanyi Zsolt
Fordító - Konrád Bálint
Lektor - Barczi Bernadett
Stilisztika - Daka Sándor