A fénymunkások felelőssége
Redding, California - 2005. január 29.
( Forrás: http://www.kryon.com/k_chanelresp05.html )
Üdvözöllek benneteket kedveseim, Kryon vagyok a Mágneses Szolgálattól!
Izgatottság tölti be ezt a helyet, s ez számunkra látható is. Azok, akik már
vártak rátok, hogy leüljetek székeitekre, most tiszteletüket fejezik ki
irántatok. Sőt, van egy olyan sejtszint mindannyiótokban, amely már alig várja,
hogy "meghallgassa a főnököt" (Kryon így fejezi ki azt, hogy te vagy saját
testednek és minden funkciójának irányítója.) Továbbá, van valami igazán
főbenjáró dolog, amit szinte el sem hisztek: Az Univerzum minden entitása, aki
szerintetek a fátyol túloldalán van, tud erről a találkozóról! "Lenyűgöző"
-
mondhatod. Lehetséges volna, hogy ezek a szavak tényleg a fátyol mögül érkező
magyarázatok, s onnan jönnek, ahol szerinted Isten létezik? Ez lehetséges volna?
Lehetséges volna, hogy ezekben a csendes pillanatokban a terem megtelik Isten
szeretetével? Valóban lehetséges volna? Lehetséges lenne, hogy bárki
meggyógyulhat a jelen pillanatban? Lehetséges volna? Sokkal több történik itt,
mint amennyi látszik. Ezért arra kérünk Téged, kedves Emberi Lény, hogy használd
isteni mivoltodat már most. Mintha feltennéd az ujjad a levegőbe, hogy megtudd,
merről fúj a spirituális szél. Valóságos ez, vagy nem?
Mindazok a lények, akik most beözönlenek a terembe, szeretnének ott állni a
színed előtt, közvetlen körülötted. Sokan vannak közöttük, akik együtt jöttek
veled a földre. Innen nem messze létezik egy interdimenzionális csoport, egy
hegy gyomrában (a Shasta-hegy), ők szintén tudnak erről a rendezvényről. Ismerik
a származásodat és így szólnak: "Léteznek lemúriaiak, akik újra és újra
visszatérnek, mert imádják ezt a bolygót, kimondhatatlan hosszú ideje."
Olyan emberekről szólnak, akik alig várják, hogy újra meg újra visszatérjenek,
egy olyan helyre, ahol fontos változást idéznek elő az Univerzum számára.
Te azonban mindezt nagyon másképp látod, kedves Emberi Lény. Annyira fáradt
vagy! Ismét elmondjuk, hogy a legcsendesebb pillanataidban sokszor hallottuk,
amint panaszkodtál: "Annyira fáradt vagyok! Édes istenem, annyi mindenen mentem
már keresztül. Ó, csak jussak haza, sosem fogok visszajönni. Hogy még egyszer
végigcsináljam ezt az erőfeszítést, - sosem jövök vissza!" - Annyiszor hallottuk
már ezt, még azoktól is, akik a legnagyobbak közöttetek.
De íme a valóság: ha még egyszer találkozunk azon az kedves helyen, amikor
átadod az energiát abban az állapotban, amit halálnak hívtok, ismét Isten
értelme lesz veled. Mi ezt az átmenetet egészen másnak hívjuk, mint halál. Mi
"visszatérésnek" hívjuk. És ha ismét teljesen éber vagy és a fátyol "valós"
oldalán tartózkodsz, egymásra nézünk, és meglátjuk a csoportenergiát egymásban.
Szabad akaratodból jöhetsz és mehetsz, amikor akarsz. De a fátyol emberi oldalán
nem tudod, mi történik a túloldalon, ugye? (Vagyis a fátyolnak azon az oldalán,
amit nem láthatsz.) Tudtad-e, hogy egyfolytában dolgozol, miközben az én
oldalamon vagy? Tudtad-e, hogy Isten nagyszerű tervet hagyott hátra? Az angyalok
sosem tétlenek, nem kell aludniuk, mindig van mit tenni. És a te célod
mindannyiunk számára egyértelmű. Szerelmes vagy Gaiába!
Képzeld el, hogy te vagy a legkiválóbb festő, aki valaha a világon élt. Ez már
nem akármi, ugye? Jussanak eszedbe a történelem nagy festői, és képzeld, hogy te
vagy a legjobb. És mondjuk újraszületnél, egy olyan bolygóra, amelyen (mint a
Földön), emberek élnek. Megszületnél, növekednél, túljutva a gyerekkoron már
alig várnád, hogy festhess! "Ó- mondogatod magadnak - Tudok festeni! Ha majd
elég idős leszek, adjatok egy ecsetet, adjatok egy vásznat."
Aztán legnagyobb megdöbbenésedre, ahogy megtanulod a nyelvet és felnősz,
rájössz, hogy sehol egy ecset - és vászon sincs! Ilyen dolgok nem is léteznek
azon a bolygón, ahová érkeztél! Mihez kezdesz? Aztán még egy rémes felfedezést
teszel - senkinek sincs keze, neked sincs! Ki gondolta volna ezt? Mihez fogsz
kezdeni? Nincs ecset, mivel keze sincs senkinek, nincs vászon, mivel a festésről
még senki sem hallott - kivéve persze a csodákat.
Isten hozott a Földön, angyal! Mert a Te isteni mivoltod sokban hasonlít erre. A
nagyságod csak rajtad múlik. Tudod, hogyan gyógyíthatod meg magad, ismered a
bolygó és a többi ember gyógyításának alapelvét, tudod, hogyan kell szeretetet
teremteni ott, ahol nincs szeretet, és megláthatod a megoldásokat olyan
problémás helyzetekben, ahol mások nem látják. Isteni mivoltod el van temetve
valahová, amikor magadra nézel. Fura - megvan benned az információ, de nem
emlékszel milyen iskolában szerezted. Ám attól még az összes tudás ott van.
Nagyszerű művész vagy, de ezen a földön egyik Embernek sincs
keze! Mihez kezdesz majd ezzel a helyzettel? Mi ezt így magyaráznánk: A hiányzó
kezeket nevezzük mesterlétnek. Ahogy elkezded megváltoztatni a DNS-edet a
spirituális fejlődés során, ezek a dolgok is változni kezdenek, és a kezek,
amelyek annyira hiányoznak most, ki fognak nőni, legalábbis metaforikusan. Azok
a festmények, amelyeket az új kezeiddel festesz, gyönyörűek lesznek! És el is
fogod nevezni őket, ilyen címeket adsz nekik: "Béke, ahol nincs béke",
"Megoldás, ahol nincs megoldás" "Szeretet, ahol nincs szeretet".
A "csodás" kezeid lesznek a Világítótorony fénye, hiszen magad váltál
világítótoronnyá. Olyan fényesen világít, hogy körülötted mindenki látni fogja
majd a mesés festményedet, ami nem más, mint Te magad. Gyönyörűséges ez a kép,
és a mesterlét tudatosságát tükrözi a Földön. A színek élénkek, a mű
folyamatosan változik, a belőle áradó energia Isten energiája. Nálad vannak a
művész kezei, úgyhogy nekiláthatsz megfesteni azt a bizonyos utolsó képet, amit
mások "az Új Jeruzsálemnek" neveztek.
Felelősség
Ma a felelősségről akarok beszélni, méghozzá úgy, ahogy korábban nem hallottatok
engem szólni. A partnerem (Lee) tudja, hogy ezt az üzenetet le kell majd írnia.
Ti úgy látjátok, itt a teremben, hogy a magnó működik és éppen rögzíti a
szöveget. Számomra azonban ezt az üzenetet már le is írták, sőt nyomtatásban is
megjelent! Az olvasók szemei pedig éppen most követik e sorokat szerte a földön.
Mi így tekintünk a mára. A hallgató bizonyára azt hiszi, ez ostobaság. Az
olvasó? Nos, ti már talán jobban látjátok, ugye? Ti vagytok a hallgató jövője, a
hallgató pedig, aki azt hiszi, hogy a jelenben van, valójában a Te múltad.
Szóval akkor kinek is van itt igaza?
Újra meg újra el kell mondjuk az egészen nyilvánvaló, nem-lineáris igazságot a
lineárisan működő emberi agynak: Olvasó, az, aki éppen most itt ül előttem az
általa valóságként ismert közegben, nem láthat téged úgy, ahogy én. Valójában
pedig létezik az időkör, a folytonosság, hiszen azok közül, akik itt és most épp
előttem ülnek, olvashatják is e sorokat éppen most! Két különböző időben, két
különböző helyen, de egyetlen MOSTban. Így hát, olvasó, téged is köszöntünk, bár
azoknak, akik itt a teremben ülnek, fogalmuk sincs, miről beszélek. (Kryon
humor).
Szeretném felsorolni azokat a felelősségköröket, kötelezettségeket, amelyek
elengedhetetlenül hozzátartoznak az általunk megvilágosodott Emberi Lénynek
nevezett entitáshoz. Először meghatározzuk, mit jelent a megvilágosodás a
számunkra. A Megvilágosodás egy folyamat, ahol az Emberi Lény isteni kérése
teljesül, a kérés arra irányul, hogy befelé figyelhessen, és megláthassa ott azt
a többletet, ami nem látható az egyszerű négydimenziós világban. A
megvilágosodás tehát a szándékról szól. Sőt, mondhatjuk, hogy a megvilágosodás
ezek szerint nem más, mint a szándék, hogy felfedezzük a bennünk élő láthatatlan
erőket. Nem doktrínáról, tanokról van tehát szó, a megvilágosodás nem abszolútum
és nem is mérhető. A megvilágosodás egy folyamat. Az egyik ember megvilágosodása
lehet, hogy a körülötte élőknek távolról sem tűnik megvilágosultságnak, mivel
minden egyes ember mást és mást talál önmagában. De az egész egy folyamat, a
láthatatlan dolgok keresése - mi is lehetne más?
A felemelkedés vagy mennybemenetel, mint ahogy már korábban meghatároztuk és
leírtuk, az a folyamat, amikor az Emberi Lény kilép a saját életidejéből és
átlép egy másikba, anélkül, hogy meghalna. Hát nem forradalmi? Amikor az ember
megteszi ezt a lépést, minden megváltozik, minden átváltozik. Akkor hát milyen
kötelezettségei vannak a megvilágosodott Emberi Lénynek? Milyen jellegű
felelősség terheli, miközben végigmegy ezen a folyamaton, függetlenül attól,
hogy éppen hol tart a folyamat lineáris idővonalán? Most elmondunk nektek néhány
ilyen szempontot.
Nagyon ősi tanítás ez, ugye tudjátok? Már korábban is beszéltünk erről. Olyan
szavak következnek, amelyeket már többször, ismételten hallottatok, újra meg
újra. De ugyanakkor, valami éppen most történik ebben a teremben. (Szünet)
Olvasó, valamit mondanunk kell neked: Kicsit megszakítjuk a tanítást, mert
ketten is vannak a teremben, itt ülnek éppen előttem, akik azért jöttek, hogy
meggyógyuljanak. Persze nem tudták, hogy ez egy gyógyító összejövetel lesz, de
az lesz, és amíg én a következő néhány percben egy bizonyos dologról beszélek,
egy másik erő áramlik majd az ereikben. Ezt a fontos energiát kell most
megszólítanunk. Úgyhogy, kedves olvasó, itt egy újabb kihívás a linearítás
gondolkodásodnak: arra kérlek, hogy most velem együtt ünnepelj. Azt szeretném,
ha velem együtt ünnepelnél és dalolnál, megünnepelnéd e két ember gyógyulását,
akik másképp távoznak majd e helyről, mint ahogy jöttek, mert isteni mivoltuk
igazságát érzik abban, amit ma elmondunk, és részesedni akarnak mindabból a
valóságból, amit ők maguk képesek megalkotni a testükben.
Olvasó, emlékezz erre a találkozóra, mert ez egy nagyon jó találkozó volt. Hogy
miként küldhetsz "azonnali" energiát egy olyan gyógyuláshoz, amely már meg is
történt? Ezek azok a kérdések, melyekre, ha megtalálod a választ, megértheted,
hogy a mesterlét a tudatosságodban rejlik. Hiszen mindannyian össze vagytok
kötve egy nem-lineáris, azonnali síkon. Ezt igen nehéz megérteni az ember
négydimenziós szintjén, de most mindannyian megérezhetitek. Tényleg együtt
ünnepel és énekel a szívetek azokkal, akik meggyógyultak? Ha igen, a benned élő
angyal már megmozdult.
Felelősség önmagunkkal szemben
"Kryon, mi az én felelősségem önmagammal szemben? Mit tehetnék én saját
magamért?" A felelősségek felsorolásakor mindig adni fogok egy négydimenziós
választ és egy ezoterikus, vagy spirituális választ. Azért cselekszem így, mert
ti rendszerint szétválasztjátok elmétekben ezt a kettőt, mint ahogy saját
létezéseteket is szétválasztjátok és skatulyákba rakva próbáljátok megérteni.
Ránéztek önmagatokra a tükörben, és egyetlen Emberi Lényt láttok. Ezért aztán
egész életetekben, életetek minden évében csak egy van belőletek. Ez az
elképzelés jelenti az egyszerű, valós igazságot emberi elmétek számára, ez pedig
egyáltalán nem helyes. Mint már korábban is kifejtettük, többféle, többszörös
energiából álltok, de csak azt "látjátok", amelyik a négydimenziós síkon
létezik.
Vajon közületek hányan hiszik, hogy van Felsőbb Énjük? A
legtöbben, - gondolom. Rendben, akkor már ketten vagytok. És szerinted hány
kellene egy csoporthoz? (Nevetés) Sokkal több van belőled, mint egy, de a
lineáris elmétek így szeretné látni önmagát. Jobban illeszkedik a valóságról
alkotott képetekbe, hogy egyedül léteztek, nemde? És mi lenne, ha azt mondanám,
hogy sokan vagytok? Tudtátok egyáltalán, hogy van egy olyan részetek is, amelyik
soha nem hagyta el a fátyol túloldalát? Ott kellett maradjon, hogy segítsen
meghallgatni az imáitokat! Ez mind része annak a tervezési folyamatnak, ami
akkora rejtély előttetek. Saját vezetőid közül néhány éppen te vagy! Tudtad ezt?
Hogyan lehet valaki a saját vezetője? Összetett a kérdés, ugye?
Megvilágosodott emberi lényként fizikai szinten mindössze annyi a felelősséged,
hogy a bolygón maradj, ameddig csak tudsz. És ehhez nincs szükség különösebb
küzdelemre. Ez egyezik a saját egyedi, négydimenziós céloddal. Az ok nyilvánvaló
- szereted Gaiát vagy sem? Érted, hogy miért jöttél? Nyilvánvalónak kell lenni
előtted, hogy miért jöttél, annak alapján, amit eddig tettél. Összeraktad már
magadban, hogy a Föld reagál a te életedre? Figyeld csak, mi történik most ezen
a bolygón! Tisztában voltál vele, hogy a Föld tudja, ha egyik helyről a másikra
költözöl? Megérzi a lépteidet, és tudja, hogy egy angyali erő lépked a
felszínén.
Minél tovább itt tudsz maradni a tudásoddal és a bölcsességeddel együtt, kedves
Világítótorony, annál jobban érzi majd magát a bolygó. Változtasd meg földi
szokásaidat, ha azok tönkretesznek! (Szünet) És most pontosan tudod, kihez
beszélek, ugye? Vajon kiraktad-e már valaha is a kirakós képet, rájöttél-e
valaha, hogy a te életed sokkal fontosabb Gaiának, mint saját magadnak? Maradj a
bolygón, ameddig csak tudsz. Tanulmányozd az egészségügyi kiadványokat, ha
szükséged van rá. Használd saját erődet a gyógyuláshoz. Maradj hosszú ideig,
mert nagy szükség van itt rád! Tényleg el akarsz menni, visszajönni, és
elvesztegetni húszegynéhány évet a bolygó spirituális fejlődésének
legizgalmasabb időszakában? Maradj itt örömben! Ne érjen betegség, maradj ki a
küzdelemből. Ez ígéret is, választhatod ezt, ha akarod. Ez a felelősséged
fizikai szinten.
És spirituálisan? Azt már elmondtuk neked tizenhat évvel ezelőtt. Vigyázz
magadra! Kezdd el a belső utazást. Fedezd fel a saját, többdimenziós DNS-edben
rejtező istenit. Nem kell tudnod, hogyan működik a motor ahhoz, hogy beülj az
autóba és hazavezess. Egyszerűen működik, nem? Ugyanígy van, amikor megkezded a
belső utazást. Hatalmas tudásanyag, ami most rejtve van előtted, de ami
mindannyiótok kincse, és meg fog nyílni előtted, amikor a leginkább szükséged
lesz rá.
Ez a tudás rádragyog majd a szükség idején, amikor azt kérdezed: "És mi jön
most? Mit tegyek?" - Érezd mindennek az örömét! Nincs lista, amin végig kellene
menned. Csak csináld. Apránként, lépésről lépésre kapod majd az információt,
intuitív módon, ha hajlandó vagy befelé figyelni, magasabb rezgésszámon működni,
elérni a mesterlétet. Kezded meggyógyítani önmagad, beszélni tudsz a
sejtjeiddel, még saját életidőd hosszát, saját genetikai adottságaidat is meg
tudod változtatni!
A tudósok bebizonyították, hogy a saját immunrendszeredet is meg tudod
változtatni, pusztán azzal, hogy gondolsz rá. Fogalmuk sincs, mi mindent tehetsz
még. Egy kicsit még tovább feszegetném ezt a dolgot: Asszonyok, mi van a
DNS-etek szerkezetében, amitől féltek? Anyátok, nővéretek, nagynénétek halt meg
olyan betegségben, ami "családi örökség"? És most itt ültök, pontosan tudjátok,
hogy ti ebbe a családba születtetek, és várjátok, hogy mikor támad meg titeket
is a betegség? Így vélekedtek: "Biztos megkapom majd, csak nem tudom, mikor?"
Hadd mondjak valamit a saját erődről, amit a befelé figyelésből nyersz. Most
másodszor fejtegetem ezt a közvetítésekben, és még egyszer közlöm majd veletek
ezt az információt, mert nagyon fontos, mégis nehezen érthető. Az egész egy
folyamat - egy időkör, ami nem lineáris. A következőt mondom néktek, asszonyok:
Amit most teszel az életedben, az megsemmisíti a betegségre való hajlamot az
egész genetikádban. Megváltoztatja a genetikai örökségedet annyira, hogy sosem
támad meg téged az a betegség, egész életedben. Ráadásul, a lányaidat sem ...
azokat sem, akik már élnek, és azokat sem, akik még meg sem születtek! Mert amit
véghezviszel saját magadnak a "mostban" azonnal tükröződik bennük is. Nem a
gyógyításról van itt szó, hanem az energiáról. A DNS-csoport karmáról, ami
válaszol a benned élő mesternek. Ez a benső csoda! Ez az igazi mesterlét! Ezért
ismételjük, vigyázz magadra spirituálisan és folytasd a megvilágosodási
folyamatot, hogy Gaia egyik Világítótornya lehess. Ez a felelősséged önmagaddal
szemben.
A család
"És mi a helyzet a családommal? Kedves Kryon, mint a megvilágosodási folyamatban
résztvevőnek, mi a felelősségem a családommal szemben? Van közöttük olyan, akit
nem is szeretek! Van olyan is, aki engem nem szeret. Rengeteg időt töltöttem
azzal, hogy el tudjak szakadni tőlük. Mi az igazi felelősségem? Olyan furcsa,
hogy ilyen távol érzem magam tőlük." Hadd szóljak most a vér szerinti
családodról - a fivérekről, nővérekről, anyákról, apákról. Fizikai értelemben
ezt mondhatjuk: A legfontosabb felelősséged, hogy szeresd őket - függetlenül
mindentől. Feltétel nélkül szeresd őket. Mit látsz a személyiségükben és az
életükben, ami jó? Látod-e isteni mivoltukat? Tudom, kihívás. Vedd úgy, mint a
"homokszem a kagylóban", úgy tekints erre a dologra. Tudod-e ezt úgy szemlélni,
mint isteni elhatározást? Vajon durván bánt veled valamelyik? Látod-e ebben az
isteni tervet? Szeresd őket! Fizikailag, függetlenül mindentől. Még ha messziről
is, még ha sose beszélsz velük, és sose látod őket újra. Ne feledd, szeretetet
távolból is lehet küldeni, és akkor is tiszta és erőteljes marad. A szeretet
energia, kvantumállapotban, és mivel mindannyian Isten részei vagytok, állandóan
össze vagytok kötve.
Spirituális tekintetben mi a felelősséged a családod irányában? Inkább azt
mondom el, hogy mi nem az. Nem a te felelősséged, hogy kezükbe nyomj egy Kryon
könyvet! Ne is tedd meg mindaddig, amíg ténylegesen nem kérik. Nem a te
felelősséged, hogy meggyőzd őket bármiről, amiben te hiszel, hogy meggyőzd őket,
hogy az a helyes és az igaz. Nem a te felelősséged, hogy heves vitákba
bocsátkozz velük ezekről a kérdésekről. Ez semmiféle célt nem szolgál, csak még
távolabb taszítja őket tőled, és bármitől, amit számukra kívánsz.
Meggyógyítani sem tudod őket. Egyetlen Fénymunkás sem képes meggyógyítani egy
másikat. Egyetlen gyógyító sem képes meggyógyítani egy másik embert. Csak annyit
tesznek, hogy egyensúlyba hozzák az energiát az emberi lény körül, és ezáltal
lehetővé teszik, hogy azok meggyógyítsák saját magukat. (Ezért van az, hogy van
aki meggyógyul, és van aki nem, még akkor is, ha ugyanazt a folyamatot
alkalmazták nála.) Tehát akkor mi az, amit tehetsz? A következő információ nem
új, de gyönyörű, szent és egyszerű: Viselj gondot magadra. Engedd, hogy az a
láthatatlan elv, amiben hiszel, meglátszódjon azon is, ahogy életedet éled!
Ha olvastál már Kryon könyvet, és az azokban lévő szeretet-üzenet bármit is
jelentett számodra, és láttad az elveket, melyeket mi az élethez adunk, akkor
alkalmazd azokat a saját sejtszerkezetedre. Engedd, hogy a családod meglássa a
fényt, ami belőled árad, ne az elvekről vagy a könyvekről győzködd őket. Fesd
meg a Földkerekség legszebb képét úgy, hogy ők is lássák, és ez a kép te magad
légy. Aztán készülj fel, mert némelyikük utálni fog, hiszen olyan energiából
áll, amely nem akarja látni, nem akarja befogadni az általad hordozott fényt. Ha
erről van szó, engedd meg ezt is, hiszen mindez szabad választás kérdése.
Megszakíthatod velük a kapcsolatot, és távolról továbbra is szeresd őket,
továbbra is felelősséget érezve irántuk. Senki sem állítja, hogy együtt kell
maradni velük egész életedben. Ezeket a szabályokat emberek alkották, és
egyáltalán nem a bölcsességet képviselik.
Aztán vannak azok, akik sosem jönnének el egy ilyen találkozóra, de tökéletesen
látják a fényedet és szeretik is azt! Bizonyos szinten ők megértik. Néhányan
közülük valóban képesek a fényed alapján olyan döntéseket meghozni, amilyeneket
korábban soha nem hoztak volna. Hogyan állod meg a helyed a családi nehézségek
közepette? Más a helyzet most, mint korábban? Kiegyensúlyozott vagy? Nyugodt?
Képes vagy meglátni a szépséget minden dologban? Meghallgatod az embereket?
Korrektül viselkedsz?
Íme az ígéret, kedveseim: a fényed eltaszítja azokat tőled, akiknek nem kell
veled lenniük, és bevonzza azokat, akik szeretnének melletted lenni. A folyamat
során egyetlen Emberi Lényt sem kell megtérítened. Egyszerűen példát mutatsz
arra, mit tehet Isten szeretete valakinek az életével. A gyerekeid észreveszik
majd! A társad is észreveszi. Ugyanaz az energia ez, amelyet az emberiség látott
és imádott azon mesterek esetében, akik valamikor is a földön éltek.
Felelősség a társaddal szemben
"Kryon, mi a felelősségem a társammal szemben, azzal a fontos másikkal szemben,
akivel együtt élek?" Azoknak, akiknek van egy nagyon fontos másik személy az
életükben, a következőket mondom: fizikai szinten, a legnagyobb ajándék, amit
egy társnak adhatsz, az, hogy meghallgatod őt. Hiszitek vagy sem, a meghallgatás
az egyik legnagyobb ajándék a számukra. Az életük drága, és azok a dolgok,
amelyek jelenleg lejátszódnak az életükben, talán nem érdekelnek téged, de a
kapcsolat olyan, hogy ha meghallgatod ezeket a dolgokat, ezáltal még szorosabbra
fűződik. Ez a fizikai szint.
És most jöjjön a spirituális szint, valami, amit már korábban is hallottatok:
spirituális értelemben viselj gondot magadra. Elmondom, hogyan kezdődik az igaz
szerelem teremtése. Az igaz szerelem akkor születik, amikor az életed folyamán
egy remekművet alkotsz, ami tulajdonképpen te vagy, magad. Ez az élet oly
fényesen tündököl és annyira gyönyörűséges, hogy az ember, aki veled él, nem tud
nem beléd szeretni nap mint nap! Ez igenis megtehető. Ez az igazság. Ezt a
mesterlét teszi. A mester nem kiabál, hogy "Jobb vagyok, mint te!"
ehelyett azt
kiáltja, hogy "Törődöm veled!" Nem villog, nem áll emelvényre. Gyengéd, és
szinte kínálja az isteni társaságot, mint egy kényelmes karosszéket, amibe csak
bele kell ülnöd! Nem várja el, hogy minden társa résztvegyen a megvilágosodási
folyamatban. Az egész a szeretetről szól és nem a dogmáról.
"Kryon, mit tegyek, ha mindez nem működik? Megpróbáltam, és hiszem, hogy én
benne vagyok a fény teremtésének folyamatában, mégis, a társam mintha minden
egyes nappal távolabb és távolabb kerülne." A világ tényleg a szabad
választásról szól. Az a bizonyos másik, a társad, nem szükségképpen van veled
egész életeden keresztül. A dolgok szerkezetében, amely jóval nagyszerűbb, mint
gondolnád, előfordul, hogy emberek jönnek és mennek az életedben, hogy
tanítsanak,hogy mindketten gazdagabbá váljatok. Az igaz szeretet egy ideig
létezik köztetek, megadja ajándékait, aztán továbblép. Ilyenkor tehát csak a
bölcsességért fohászkodj, és intuícióért, hogy tudd, mi ez az ajándék. Vajon
lehetséges, hogy az igaz szerelem csak egy ideig tart? Igen, néha így alakul. De
bárhogy is történik, sohase aludjon ki a fényed.
A legtöbben elég bölcsek vagytok ahhoz, hogy felismerjétek, hogyan is működik
mindez. Bennmaradni egy kapcsolatban, amelyik nap mint nap rongálja az
önbecsülésedet olyan, mintha saját kerted mérges gyümölcsét ennéd. Pontosan
tudod, mikor van itt az ideje, hogy tovább mozdulj, nem? Akkor tedd meg. A
Szellem olyan gyakran használja ezeket a helyzeteket, hogy lehetővé tegye az
együtt növekedést. Aztán, amikor a leckét megtanulta, a diák továbblép. Nem
fogja nap mint nap újra átvenni ugyanazt a tananyagot! Mindkét ember fejlődését
segíted, ha bölcs, de nehéz döntést hozol, ami számodra megfelel.
Meg kell értened azonban a következőt: a spirituálisan nem egyformán
elkötelezett társak is élhetnek igaz szerelemben egész életükön át, ha tisztelik
egymást és odafigyelnek egymásra. Az egyik résztvesz a megvilágosodási
folyamatban, de lehet, hogy a másik személy ebben nem kíván olyan mértékben
részt venni. Ám a fény hordozója, meg fogja érteni a döntését, és az, akire a
fény sugárzik, szintén. Igaz szeretet ott van, ahol meglátjátok egymásban Isten
szeretetét, nem pedig saját, egyéni utatokat. Nem arról van szó, ki az, aki
spirituális értelemben már felébredt. Isten szeretetét ugyanis bármelyik
emberben megláthatod, ha ő lehetővé teszi azt. Hagyd, hogy saját isteni mivoltod
váljon a legjobb barátoddá. Bármi történjék, így sohasem fogod egyedül érezni
magad.
Az egyik legnehezebb kapcsolatrendszer, amelyben az embernek részt kell vennie,
a társkapcsolat, ahol egymás mellett éltek minden nap, és mégis, minden nap
igyekeztek meglátni egymásban Isten szeretetét. Ez egy igazán isteni feladat, de
nagy örömet, mindennapi támaszt és békét hoz életedbe, ha tiszta szándékkal
látsz neki megvalósításának.
A körülötted élők, akik nem tartoznak a családodhoz
"És mi van a többiekkel, akik körülöttem élnek? Mi a felelősségem azokkal
szemben, akikkel muszáj együtt lennem? Minden nap bemegyek dolgozni, és igazából
többet töltök azokkal az emberekkel, akiket nem én választottam, mint saját
szeretteimmel." Hadd beszéljek ismét a munkatársakról és a munkahelyekről.
Olyan gyakran halljuk, hogy "Édes Istenem, olyan helyen vagyok, ahol nem
akarok lenni, olyan munkát végzek, amit nem szeretek. Mit gondoljak minderről?
Vajon tényleg ez teszi teljessé az életemet?" Én mindig visszakérdezek,
ilyenkor, hogy "Miért? Mi történt, ami odavitt téged?" Mire a válasz:
"Hát, mindenféle véletlensorozat vezetett ehhez a munkahelyhez. Igazából nem is
tudom, hogyan történt. Visszatekintek, és megkérdem magamtól - Miért jöttem épp
ide, mit tettem, ami miatt megérdemeltem, hogy ide kerüljek, miért büntetnek
engem nap mint nap azzal, hogy ide kell járnom dolgozni, ezek közé az emberek
közé, akik annyira sötétek? Azt hiszik rólam, bolond vagyok, és nem tisztelnek
sem engem, sem az életemet. Nagyon nehéz!"
Amire az én válaszom mindig ez: Tehát azt hiszed, hogy véletlenül történt? Vagy
hogy büntetnek téged? Akkor benned sajnos nincs meg egy átlagos Világítótorony
ragyogása. A Világítótornyokat ugyanis nem biztonságos helyekre építik. Éppen
ott állnak, ahol a viharok jönnek! Nem büntet téged senki. Azért kerültél nehéz
helyre, hogy világíts a fényeddel.
Újra csak elmondom. Fizikai szinten mit kell tenned? Tudod-e szeretni őket? Ne
traktáld őket Kryon könyvekkel. Hallgasd meg őket! Hallgasd meg, mi történik az
életükben. Tekints úgy minden egyes napra, mint egy lehetőségre, hogy fényt
vigyél egy sötét helyre. Figyeld, ahogy a magatartásuk változni kezd. Lehet,
hogy "fura figurának" tartanak, de pontosan tudják, hogy feddhetetlen vagy.
Spirituális szinten ismét elmondható, hogy te vagy a fény egy sötét helyen, és
még csodálkozol, hogy miért vagy ott? Nem mindig rólad szól minden. Gondolkodj
el róluk! Nem büntetnek téged, csak lehetőségeket kapsz. Ezért a munkáért
érkeztél ide, és nem fog örökké tartani. Egy olyan helyen, ahol nem akarsz
lenni, olyan emberek között, akikkel nem akarsz együtt lenni - ez csak egy
Világítótorony munkája. Mert mi van, ha te vagy az egyetlen fénysugár, amit
valaha is megpillanthatnak?
Összefoglalva, mi lenne, ha bemennél a munkahelyedre, türelmes lennél velük, és
ez minden? Ezt el tudod fogadni? Jól érzed majd magad, ha egész idő alatt, amíg
ott vagy Istennek panaszkodsz? El tudsz képzelni egy igazi világítótornyot, ott
kinn a viharban - semmi fény, csak sötétség, és közben folyton azt kiabálja
"Vigyetek már el innen!" Abszurd kép, nem? A világítótorony ott van, azért
építették, hogy sötétség idején segítsen, és még csak nem is tudja, miért van
ott - ott ül a sötétben, és panaszkodik, miközben ő az erő bástyája, oda van
rögzítve a sziklához, ellátva üzemanyaggal, készen arra, hogy felvillantsa a
fényét, miközben nem is tudja, hogy rendelkezik vele. Micsoda látomás!
Ezért hát ez az üzenetünk, ébredj fel spirituálisan! Légy türelmes, tartsd
magasra azt a csodálatos fényt. Fesd meg az öröm festményét azon a nehéz helyen.
Mindannyian tudják, hogy nem akarsz ott lenni, ezért mutasd meg nekik, hogyan
reagálsz a munka és az élet adta nehézségekre. Hogyan kezeled a problémákat,
amelyekkel ők is küszködnek? Mit csinálsz te másképpen, mint ők? Vigyázz magadra
és saját fényedre. Engedd, hogy a fényed oly fényesen ragyogjon, hogy egy nap
néhányan közülük tényleg odajöjjenek majd hozzád, és így szóljanak: "Nem tudom,
mi az, amivel te rendelkezel, de mesélnél nekem is róla?" No és akkor, akkor
adhatsz nekik egy Kryon könyvet. (Nevetés)
Felelősség a kormánnyal szemben
"Kryon, mi az én felelősségem a kormányommal szemben?" Most Amerikáról
beszélek. Azért árulom el ezt a helyi információt, hogy az olvasó, aki esetleg
nem tudja, hol történik ez a tanítás, tudja. Tehát az amerikaiaknak mondok
valamit, amit hallaniuk kell: Akarjátok tudni, miért maradt fenn ez az ország
oly sokáig a szabad választás elvét követve? Majd segítek. Ha meglátogatod azt a
helyet, amit ti District of Columbiának hívtok (Washington), emlékműveket fogsz
ott látni azok tiszteletére, akik előttetek éltek. Nézzétek meg ezeket a fontos
történelmi feljegyzéseket. A ti Függetlenségi Nyilatkozatotok szavai, amelyből
néhányat ezekre a falakra véstek, segítenek felidézni saját történelmeteket.
Isteni ihletésű szavak ezek. Ezek a szavak is közvetítve lettek. Ez abban az
időben mérföldkőnek számított, amelyet egy csoporttudatosság hozott létre és
szerkesztett egybe.
Senki sem látott még ilyen fogalmakat működésben úgy, ahogy az ott le van írva,
és az egész eredményeképp egy ország felemelkedhetett, a szabad választás elvét
követve. A választás szabadsága az Emberi Lény számára a ti országotokban a
legfontosabb kérdés, és továbbra is ezen az elven működtök. Nem véletlen, hogy
éppen így alakult.
Hogy mi a felelősséged a kormányoddal szemben? Megmondom: fizikai szinten tudnod
kell arról, mi történik. Ne bújj el a szekrénybe, ne gondold, hogy minden
magától megoldódik majd, mert nem fog. Választás kérdése minden! Továbbra is
szükség van az alapító tudatosságcsoport iránymutatására - ez pedig most a
jelenlegi amerikai lakosság. Ne engedd, hogy a szabad választás isteni elve
háttérbe szoruljon. Lehet, hogy ez politikai állításnak hangzik most, de azért
kijelentjük: Az országotok mindig éppen annyira jó, amennyire ti jól
irányítjátok, és amíg nem veszel részt a vezetés kialakításának folyamatában
(szavazatoddal), addig ugyanazt az energiát kapjátok vissza, mint egyéb
kormányok a történelem folyamán, amelyek egytől egyig tönkre tették saját
magukat.
Spirituális szinten a következőt mondhatom el, Világítótorony: Gyújtsd meg azt a
fényt és küldd el a vezetőkhöz. Tedd meg ezt minden nap. Mert az ő útjukon, az
egész földre vonatkozó döntéseket hoznak, és életek ezrei függnek ezektől.
Világíts fényeddel úgy, hogy megláthassanak olyan dolgokat, amelyeket korábban
nem, hogy megvilágítsd a szobát, ahol tartózkodnak. Ez biztosítja nekik a szabad
választás lehetőségét, hogy választhassanak új dolgokat is, amelyeket csak most
pillantottak meg, azért mert fényesebb és világosabb lett körülöttük. Ahhoz,
hogy ezt sikeresen véghezvidd, és fényed erősen világítson, ügyelned kell
magadra. Egyedül ülve a szobádban, tudatában saját isteni mivoltodnak, hozd
létre magadban a mesterlétet, ami már érezhető szerte az univerzumban... és a
Fehér Ház ovális irodájában is. Ne ötleteket küldjél nekik. Csak világíts rájuk
fényeddel, segítsd azt, aki éppen ott van, hogy jobb döntéseket hozhasson,
köszönve azt a Világítótornyoknak, mindazoknak,akik segítik ezeket a vezetőket,
a bölcsesség és megfelelő lépések biztonságos kikötőjébe.
Felelősség az emberiséggel szemben
"Kryon mi az én felelősségem az emberiséggel szemben?" Ezt már többször
elmondtam közvetítések során, és a partnerem nem szereti. Hadd magyarázzam el.
Arra születtél, hogy gondoskodj. Úgy terveztek, hogy szeresd és örülj az
életnek. Úgy terveztek, hogy törődj. Mégis, a rendszer, amiről már korábban
beszéltünk, túl van a felfoghatón és sokkal bonyolultabb, mint gondolnád.
A partnerem néhány hete kérdést tett fel nekem a nem régen történt szökőárral
kapcsolatban. Ezt kérdezte: "Mi a célja annak, hogy több mint 200.000 ember
meghal egyetlen napon? Milyen lehetséges jó származhat abból, hogy lerombolnak
egy árvaházat, ahol a gyermekeknek végig kell nézniük társaik halálát a vízben,
és a holttestek között kell maradjanak több mint nyolc órán keresztül, amíg meg
nem mentik őket? Hogyan lehet ezt ünnepelni a másik oldalon? Mi az értelme?"
És a válaszom egyáltalán nem tetszett neki akkor sem, és most sem fog.
Kedveseim, olvasó és hallgató, kétlem, hogy a valós válasz neked is tetszeni
fog. Mert ameddig Emberi Lényként létezel a saját valóságodban, úgy vagy
megtervezve, hogy törődj az élettel.
Létezik azonban egy nagyobb kép is, és erről már sokszor beszéltünk. Bizonyos
szinten mindezek a drága lelkek tudták, hogy jelentkeztek erre a lehetőségre még
annak idején. És amit tettek, olyan részvétet teremtett, amelyre Gaiának annyira
szüksége volt a történelem jelen pillanatában. Az ő haláluk ténylegesen
megváltoztatta a bolygó energiaszövetét. Hogy megérte-e? Miért nem kérditek
tőlük? Rengeteg boldog arc van most a fátyol másik oldalán, egy olyan
ünnepségen, amit nem tudtok elképzelni - olyan örömben, ami számotokra
elképzelhetetlen - és készen állnak, hogy visszatérjenek, és folytassák, amit
elkezdtek. Egyhangúan kiáltanak felétek: "Mi megtettük a magunkét, most
sikerült, megérte. Tedd te is a dolgod." Azok, akik hátramaradtak olyan képekkel
az elméjükben, amilyeneket említettél, egy egész életre megváltoznak, és nem
szükségszerűen negatív módon, hiszen mindig keresni fogják, hogyan segíthetnek
másokon, és sokan válnak közülük gyógyítóvá és tanácsadóvá.
Az esemény tehát helyénvaló volt és a tervek szerint olyan lehetőség volt, ami
bekövetkezhet, és be is következett. Ettől azonban nem érzed sokkal jobban
magad, ugye? Ezért hát, kedves Ember, érezd csak, amit érezned kell. Távozz
erről a helyről anélkül, hogy megértetted volna. Ez mind rendben van, hiszen ez
az ember alapreakciója. De azért méltányold, hogy egy magasabbrendű valami,
működik ezekben a dolgokban.
Az Embernek nevezett angyalok minden este színdarabot adnak elő. Van, amikor
komédiát és van, amikor tragédiát. A közönség pedig reagál - ordítoznak,
nevetnek és sírnak. Aztán a függöny lemegy, és az az ember, akit a színdarabban
ármányos módon ledöftek, feláll... mert az egész csak játék. És elmegy a partira
- a színészek fogadására - , ahol mind összegyűlnek, és áradoznak: "Hát ez
igazán nagyszerű volt! Adjuk elő még egyszer, de most hadd legyek én, a gyilkos,
én szúrlak majd le téged. Tiéd lehet a haldokló jelenet! Legutóbb én csináltam."
És akkor a következő este ismét felmegy a függöny, és ismét előadják a darabot,
és folyamatosan változtatják a szerepeket, miközben a függöny felmegy és lemegy,
felmegy és lemegy.
Lemúriai, hallod ezt? Az emberek három dimenzióban léteznek. Azt hiszik, hogy
egyedüli lények, és hogy csak egy életük van, közben már annyiszor voltak itt,
és tették, amit most! A függöny felment és lement, felment, lement, és minden
egyes alkalommal, amikor lemegy, rengeteg a gyász és a félreértés. Vajon
legközelebb majd, amikor temetési szertartáson veszel részt, ahol méltatják az
elhunyt életét, lesz-e bátorságod nevetni? Lesz-e bátorságod odamenni a
koporsóhoz és azt mondani: "Köszönjük! Jó munka volt! Nemsokára találkozunk.
Tegyük meg újra!" Ez a dolgok igazsága, ahogy mi látjuk, és ahogy ti is
látjátok, amikor a fátyolnak ezen az oldalán tartózkodtok.
Tehát az Emberiséggel szemben az a felelősséged, hogy bölcsességgel és
megértéssel menj végig az életeden. Ünnepeld az életet, és sokra tartsd. Sírj,
ha bánat ér, de közben értsd meg, hogy mindezen dolgok mögött több van, mint
amennyi látszik. Ne légy dühös Istenre a szeretet folyamatáért, mivel magad
rendelted így, és magad egyeztél bele, hogy részt veszel benne - az
örökkévalóságig.
Felelősség a Földdel szemben
"Kryon, mi a felelősségem a földdel szemben?" Elmondom neked. Könnyű:
egyszerűen ismerd el, hogy tényleg van felelősséged a Földdel szemben! Az
emberiség többsége egyszerű sárgolyónak tartja a Földet. Ha szerencséjük van,
gyémántot vagy olajat találnak benne, de ez minden. Nem értik meg, hogy Gaia él.
Ő egy csoportentitás. Pontosan tudja, merre sétálsz és tudja, ki vagy. Ünnepli
az életedet és segít a háló beállításában.
Gaia csodálatos, nőnemű energia, aki ismer és szeret téged.
Hogy mi a felelősséged? Hidd el ezt! Ha innen távozol, akár csak a parkolóig,
ahol a járművedet hagytad, ki kell lépned az épületből, a lábad érinti a talajt
vagy a füvet. Gaia tudja, hol vagy, bármerre mész is. Ez egy támogató csoport,
ugye tudod? Mint ahogy mindannyian itt a fátyol másik oldalán, Gaia is angyali
lény, csodálatos, élő, és egy szereplője az életednek.
Amikor a nap végén nyugovóra térsz, akár meg is köszönheted Gaiának azt a
hihetetlen dolgot, hogy minden ellenkező esély ellenére tovább támogat téged
földi rendszerével, amely életben tart téged, és kiigazítja, ha megsérted ezt a
rendszert. Táplál, levegőt ad, lehetővé teszi, hogy lélegezni tudj, és továbbra
is részt vesz az isteni munkában, összhangban a naprendszerrel, méghozzá olyan
módon, aminek Te még a létezéséd is tagadod. Megvéd téged másoktól, akikről nem
is tudsz, hogy itt vannak, és ismeri minden egyes Ember nevét itt a bolygón. Ő
tartja biztonságban, tisztán az Akasha Krónikát, angyali minőségében.
A felelősséged a földdel szemben? Szeresd őt!
Felelősség Istennel szemben
Végezetül: "Kryon, mi a felelősségem Istennel szemben?" Boldogan
jelenthetjük, hogy már éppen azt teszed! Felfogod? Azzal, hogy itt vagy ezen a
bolygón, hogy elfogadod ezt a helyzetet, és felelősséggel megoldod. Nagyon nehéz
útra vállalkoztál, nagyon bátor vagy.
Ha valaki most azt mondaná neked, hogy "Kedves Emberi lény, elvesszük az agyad
felét. Mire elkészülünk, fogalmad sem lesz arról, hol vagy és ki vagy. Aztán
berakunk egy olyan helyre, ami teljességgel, tökéletesen idegen számodra,
levágjuk a kezedet és a lábadat, és elvárjuk, hogy a lehető legjobban
teljesíts.", mit mondanál? "De hát miért is egyeznék bele én ilyesmibe?" Nagyon
hasonló a helyzet, amikor a bolygóra jössz, te nagyszerű - tündöklő teremtmény,
mert az vagy. És ezt a helyzetet, te hoztad létre saját magadnak. Angyali lény
vagy, Isten része, aki tudatlanul és megbéklyózva érkezik a Földre - egy jól
átgondolt utazásra, egy olyan okból, amely rejtőzködik előled mindaddig, amíg
ezen a bolygón jársz, mindenre rácsodálkozva, és igyekezve a lehető legjobbat
kihozni magadból, hogy túléld. Nemcsak, hogy beleegyeztél, te magad tervezted!
Valamikor régen, amikor belehajoltál a születés fuvallatába, megkérdeztük,
készen állsz-e, hogy ismét belevágj. Ott voltunk veled. "Tényleg így gondolod?"
- kérdeztük. Aztán emlékeztettünk rá: ahogy megérkezel a Földre, fogalmad sem
lesz róla, ki vagy. Azt fogod hinni, csak ez az egy életed van, és csak most az
egyszer. Úgy fogod érezni, hogy nincs hatalmad semmi felett. Lehet, hogy
felfedezel valami jót a magad módján, de lehet, hogy nem. Ez a próba.
Képességeid, amelyekkel angyalként rendelkezel, mind elszállnak, csak az
intuíció marad belőlük, és ettől nagyon csalódott leszel.
Emlékeztettünk arra is, hogy a születésedet követő néhány évben még mindenre
emlékezni fogsz, de nem fogsz tudni beszélni, ezért csak gőgicsélsz és gügyögsz
és a karjaidat lengeted, próbálod megértetni a szüleiddel, hol voltál, ki vagy,
és ők kicsodák. Mire hároméves leszel, a legtöbb részét elfelejted ennek is -
kivéve persze, ha indigó gyermek vagy. (Nevetés). Az indigó éppen elegendőre
emlékszik ahhoz, hogy a régi energiájú rendszereket ne tudja összeegyeztetni
saját életével. (Kryon humor).
Tehát ennyi a felelősséged. A legjobb helyen vagy, a legjobb időben, kedves
Emberi Lény. Kedves Olvasó, hallgass ide: Tudom, ki vagy, miközben ezeket a
sorokat olvasod. Nincs ebben semmi misztikus. Nincs ebben semmi furcsa, semmi
különös. Egyszerűen meglátogat téged Isten szeretete. És Isten szeretete kérdezi
most tőled: "Emlékszel?"
Kedves Hallgató, másképp fogsz elmenni innen, mint ahogy
jöttél. Nem véletlen, hogy ma este itt voltál, nem véletlen, hogy az olvasó most
olvassa ezeket a szavakat.
Ez mind része annak, amit megterveztél, amikor ezt mondtad:
"Helyes, hadd találjam meg az igazságot az életem során. Hadd tudjak meg többet
a család szeretetéről, és hogy miként tudok többet kihozni abból, aki valójában
vagyok, még azalatt, míg itt tartózkodom." És így is tettél.
És ez így van.
Kryon
Fordító - Szilágyi Katalin |