A kozmikus szakács
Woodridge, Illinois - 2015. július 26.
( Forrás:
http://www.kryon.com/CHAN2015/k_channel15_chicago-15.html )
Hogy segítsék az olvasókat, a tisztább megértés
érdekében Lee és Kryon újra átvizsgálták ezt a közvetítést. Az írott
anyagba esetenként plusz információ is belekerülhet. Az élőben
elhangzottak sokszor olyan energiát hordoznak és olyasfajta
kommunikációt tartalmaznak, amelyet a nyomtatott szöveg nem képes
visszatükrözni. Szóval, élvezzétek ezt a kibővített üzenetet, amely
Woodridge-ben lett átadva.
Üdvözöllek benneteket kedveseim, Kryon vagyok a
Mágneses Szolgálattól! Kedves emberi lény, nem a mi dimenziónkban vagy és ezt fel is
ismerjük. Nem úgy látsz minket, ahogyan mi téged. Úgy tűnik, hogy
egy teszt zajlik épp és ennek tudatában is vagy. Azonban, ez nem az
emberi lény egy tesztje, hanem inkább az energiáé. Milyen messze
fogtok elmenni azzal az isteni energiával, amit önmagatokban
fedeztek fel? Mennyire fogjátok kinyújtani a kezeteket, hogy
találkozzon a bennetek lévő Teremtő kezével? A Föld egy jóindulatú
teremtésének a darabkái vagytok, emberi lénynek álcázva, fizikai
testben - úgy, hogy nem vagytok tudatában a teremtő magjaitoknak,
még annak sem, hogy hogyan is kerületek ide. Ez az, akik vagytok a
lineáris formátokban, azonban továbbra is a szokásos lineáris
kérdéseket teszitek fel: "Hogyan csináljam ezt vagy azt? Hányszor
kellene ezt még megtennem? Milyen gyakran? Mennyi ideig?" Ezek az általatok feltett kérdések mind csodálatosak lennének, ha
lineárisak volnánk, de nem vagyunk azok. Közületek sokan össze
vannak zavarodva azzal kapcsolatban, hogy mit és hogyan is tegyenek
legközelebb. Majdnem mindig az időzítéssel kapcsolatban kérdeztek.
Nem csoda, hogy ezeket a lineáris kérdéseket teszitek fel, mert ez
azt mutatja meg, hogy a spirituális utatok tudatában vagytok. Ez
tiszteletre méltó dolog! De újra elmondjuk nektek, még ha lineárisan
kérdezitek is, intellektuálisan, mi csupán intuitívan, fogalmi módon
vagyunk képesek válaszolni rá. Azonban, mivel csak lineáris módon
hallotok, ezt mind egészen addig nem fogjátok megérteni, ameddig az
"antennátok lineáris módon ért" csupán. A 3D-s listára vártok, hogy mit is kell csinálni, vagy egy lineáris
gyakorlati válaszra, egy gyakorlati kérdéssel kapcsolatban. Azonban
mi fogalmakat fogunk adni nektek, hogy segítsenek elnavigálni
benneteket azokban a dolgokban, amelyek még azon is túl vannak,
amiket kértek. Emellett folyamatosan adjuk nektek a szeretet
fogalmait is, még akkor is, ha azt kérdezitek, hogy "Mennyi ideig,
milyen hosszan?" Azt szeretném, ha - mindannyian - ellazulnátok most
Isten karjaiban. Elkülönülés a Szellemtől A spirituális szervezett hit ezen a bolygón, egy nagyon öreg túlélő
energiában van benne. Ez egy elkülönült állapotba helyezi a lelket,
egy lineáris emberi skatulyába. A spirituális rendszereitek, a
lelketeket egyáltalán nem Isten egy részeként látják. Ez valahogy
egy olyan helyre lett kizárva, ahol vagy túl fog élni, vagy sem. Ha
nem csináljátok helyesen a lineáris emberi dolgokat, akkor a
halhatatlan lelketek ennek megfelelően lesz megbüntetve vagy
megjutalmazva. Kedveseim, úgy hangzik ez az információ, mintha a
Teremtőtől származna, vagy inkább úgy, mint valami olyan, amit az
emberek teremtettek meg a számotokra? Azt szeretném, ha leráznátok
magatokról azt az elképzelést, hogy a lelketek valahogy a
sötétségben van és össze van kapcsolódva az emberi tettekkel. A
lelketek része önmagatoknak én nekem is. Rokonok vagyunk. A
történelem teljes ideje alatt ugyanazok voltunk. Egy olyan új
energia van jelen a bolygón, ami szó szerint azt kiáltja nektek egy
adón keresztül, hogy még nem vagytok eléggé behangolódva. Azt
szeretném, hogy lazítsatok és érezzétek ennek a nagy
paradigmaváltásnak a szeretetét. Annyira fontos lenne megérteni a
számotokra azt, hogy mennyire a szerves részeitek vagyunk! Nagyon sok félreértés van az emberek és Isten közötti valódi
kapcsolatról. Amikor meditáltok, tudjátok azt, hogy egész álló nap
veletek voltunk. Ezt értitek, ugye? Tudatában vagyunk az életeteknek
és minden körülményeteknek. A létezésetek és a lelketek teljes
mértékben ismert Isten előtt! Azt szeretném, ha jóval finomabban, türelmesebben és megértőbben
közelítenétek meg ezeket a dolgokat. Talán azt mondhatnátok, hogy:
"Kedves Szellem! Nem értem, hogy mi is történik. Nem tudom, hogy mit
is kellene tennem legközelebb. Kicsit összezavarodtam. Mit kellene
csinálnom?" Mire számítotok, hogy mit fogunk mondani nektek?
"Lépjetek négyet, forduljatok balra és vegyetek ötször mély
levegőt?" (Kryon humor) Ennek nem ez lesz a módja. A válaszaink a
szinkronicitásból, a változásból és a fogalmakból fognak eredni a
számotokra. "Kryon, mi a helyzetem időzítése?" Erre a kérdésre mindig ugyanaz a
válasz. Légy türelmes, amíg azt a szinkronicitás fel nem tárja! De
ez nem egy lineáris válasz és sokakat frusztrál is. Elvégre ez a
válasz nincs semmilyen naptárhoz vagy órához sem kötve. Kedveseim,
itt az ideje teljesebben megérteni a szinkronicitást.
A szakács hasonlata Bemutatok egy új hasonlatot: egy ételt fogunk megfőzni. Nos, ez
nagyon idegessé teszi a társamat, mivel fogalma sincs a főzésről.
Csak nyugi! (Leehez beszél) Megfőzni egy finom fogást ezen a bolygón egy művészet. Élvezitek az
ételt és azok a legjobb szakácsok, akik korán kezdik és csak
készülnek, készülnek és készülnek. Egy profi konyhában több szakács
is van, de ebben a hasonlatban csupán egy szerepel. Talán egy nagycsalád számára főztetek és most valami egzotikus, a
meglévő receptjeitektől egy kissé eltérő ételt szeretnétek
elkészíteni. Talán olyasfajta szakács vagy, aki a saját receptjét
követi és az intuícióját használja a főzéshez? Bármi is legyen a
helyzet, az előkészítést gyakran a hozzávalók összegyűjtésével
kezditek el. Néhányan közületek ezeket a hozzávalókat edényekbe
helyezitek el, felkészülve arra, hogy a megfelelő időben
összeállítsátok őket a főzéshez. Elsőre nem keveritek össze őket.
Ehelyett, csináltok egy tál salátát, egy tál rizst és talán néhány
zöldséget. Aztán ott vannak a szószok és a leves, amibe a hús meg
lesz főzve és tulajdonképpen később ismét hozzá lesz adva. Van néhány olyan hozzávaló, ami úgy van a főfogásra elhelyezve,
ahogyan azok alacsony hőmérsékleten megfőttek - azután pedig el
lettek távolítva, amint a hőmérséklet megemelkedett. Ezek lehet,
hogy félre lettek téve és később lettek végül megsütve, ahogy a
főfogás elkészült. Aztán ott van a fűszerezés - a főzés előtt,
közben és utána. Számos tárolóba és edénybe helyezitek el ezeket.
Nagyszerű szakácsként, még előre összekevert fűszereitek is vannak. Az is lehet, hogy még előző este előkészültök vele, mert lehet az
ételnek olyan része, amit bizonyos módon kell beáztatni, vagy
bepácolni, talán még előfőzni is, annak érdekében, hogy helyesen
legyen időzítve az étel végső megvalósulása érdekében. Ez végezetül
a saját szépségében és eleganciájában fog összeállni. Pompás lesz a
zamata, gyönyörű ízzel állva készen az elfogyasztásra. Amikor
bizonyos fajta szószokkal és italokkal van kombinálva, akkor az egy
szeretettel és nagy megbecsüléssel feltöltött lakoma. Gratulálunk,
mert szakácsként valóban tudjátok azt, hogy mit is csináltok!
Megelevenedik a konyha Nos, meg fogom változtatni a hasonlatot, tehát álljatok készen!
Folytatódik a metaforikus történetünk, ámde a konyhátok
valóságparadigmája, megváltozott. Az összes edényben lévő minden
hozzávalónak, immáron egyedülálló tudatossága van. A minden egyes
edényben lévő minden egyes hozzávalónak, fogalma sincs arról, hogy
mit is csináltok - egyáltalán. A hozzávalóknak semmi fogalmuk sincs
a végső ételről. Csupán ott ücsörgő hozzávalók, de mivel most már
tudatossággal is rendelkeznek, így lehet, hogy hozzáállásuk is van a
dolgokhoz! Nos, egy hozzáállás nem feltétlenül negatív, de
bizonyosan olyan, ami kíváncsiskodó. Ti vagytok a szakács és ti vagytok az étel megteremtői. Szakácsként
körbehelyeztétek edényekben és lezárt tárolókban a hozzávalókat,
ezáltal előkészítve őket. Mondjuk például az egyik a saláta. Még az
is lehet, hogy ez az első, amit elő kell készíteni, mert még le is
kell hűteni. Még az is lehet, hogy az étel felszolgálása előtt le
lett zárva és 24 órára hűtőbe volt téve! De teljesen egyedül van
lehűtve a hűtőgépben és hirtelen panaszkodni kezd! "Miért vagyok a
hűtőben? Nézd, nem tudtam segíteni, de észrevettem, hogy van itt
néhány más dolog is, ami zajlik. Teljesen egyedül vagyok. Mi
történik? Miért vagyok itt ebben a hűtőben és mennyi idő múlva fogok
találkozni a zöldségekkel? Ez nem elfogadható." Nos, a zöldségek megőrültek, mert arra számítottak, hogy mostanra
már történik valami (a zöldségek gyakran vannak így). Csak várnak és
várnak, de a szakács nagyon valami mást készít elő - a szószt. A
szósznak fogalma sincs semmiről (a szószok már csak ilyenek). Csak
boldog, hogy itt lehet, nem számít, hogy mi a helyzet. Nem tudja,
hogy miért is van felverve, vagy, hogy mi következik. Hozzá van
szokva ahhoz, hogy bármi megtörténhet, de tudatában van annak a fura
fűszernek, amivel össze lett keverve. Ez egy kicsit aggasztó (nincs
is rosszabb egy aggódó szósznál). Kedveseim, ebben a hasonlatban a Szellem, az életetek fogását
veletek készíti el, de az bizony mindig másokkal együtt lesz
megfőzve. A hasonlat a következő: milyen hozzávalós tálban vagy
tárolóban vagytok? Hogyan vagytok előkészítve? Meddig ideig fog
tartani az, hogy a végső étel megfőzése érdekében, valamilyen módon
találkozzatok a többi hozzávalóval? Ki vagytok békülve azzal a
ténnyel, hogy lehet, hogy kell egy kis előkészület? Lehet, hogy most
néhány másik edénnyel is találkoztok, de még nincs befejezve a dolog
és a dolgok még késleltetve vannak. Meddig fog ez tartani? Az
edények néha egyesülnek, csak hogy kicsit jobban ücsörögjenek ott! Mindezen másokkal való tervezés, a szinkronicitástól függ. Ezt
koordinálni is kell ám. Amikor a hozzávalók bizonyos edényei
találkoznak egymással és készen állnak, akkor azok mostanra már elő
vannak készítve. De aztán lehet, hogy a keveréket tartósítani kell
egy időre. Tehát, ha ti vagytok a saláta és azt mondjátok, hogy:
"Drága Szellem! Vártam! Meddig fog ez tartani? Mit kellene
csinálnom? Ott vagy?" Akkor a valódi válasz az, hogy: "Higgadj le,
saláta!" (Nevetés) Ez gyakran van akkor, amikor vallásosak és frusztráltak vagytok, azt
mondván: "Saláta imádkozz!" (Lee vicce, nem pedig Kryoné -
még nagyobb nevetés) Ezen csodálatos étel hozzávalói össze vannak gyűjtve és gyönyörűen,
elegánsan elő vannak készítve. Részt vesznek a mesteri séf
időzítésében. De egyik hozzávaló sincs egyáltalán tudatában annak,
hogy hogyan is áll ez össze, vagy hogy ez történik-e meg egyáltalán.
Türelmetlenek vagytok, nem igaz? Hozzávalóként tudni szeretnétek,
hogy mikor, hol és meddig. A szakács tudja ezt, mert a szakács
átlátja a hozzávalókat és ismeri a tervet. Amikor ez összeáll
kedveseim, akkor az váratlanul és hirtelen történik meg.
De még ekkor is van hátra tennivaló, mert - ismételten - vannak
olyan bizonyos hozzávalók, amiket a főzés közepén, vagy az asztalnál
kell hozzáadni az ételhez! Hogy álltok ezzel? Az előkészítésben, vagy a későbbi - felmelegítési
- szakaszban vagytok? Talán ti vagytok a só, ami utoljára érkezik
meg? Nem tudjátok, ugye? Ez a lényeg. Mennyire bíztok meg a
szakácsban? Az besűrít - nem szándékos szójáték -, hogy megbízzatok
a Teremtőben, a mesteri séfben, mert a készülő étel a végső
megoldása annak, amit kértetek. Bárhová is tartotok ezzel - nem
számít, hogy mi is az -, a körülöttetek lévők is mindig részt fognak
venni benne. Még ha egy személyes gyógyulást is kértetek, akkor az a
körülöttetek levőket is bele fogja ebbe keverni. Ez egy olyan étel,
ami sok hozzávalóval van előkészítve. Értitek azt, hogy ahhoz, hogy
megkapjatok egy választ, más emberi lényeknek is részt kell vennie
benne? Értitek, hogy szabad választásuk van ebben? Tehát, most bonyolítsuk meg még jobban ezt az ételt! Minden egyes
hozzávalónak, nem csak hogy hozzáállása van, hanem most már szabad
akarata is! Nemet is mondhatnak. Képzeljétek el, hogy mivel
szembesül a szakács a főzés ezen pontján! A zöldségek visszakoznak!
Új zöldségeket kell beszerezzetek. Nos, ez kissé késleltetni fogja
az ételt. Az új zöldségek előállnak, aztán előkészülnek. Hú, ezek
még zöldségebbek! Így az összes többi hozzávalónak még egy kicsit
várnia kell, de nem tudják, hogy miért is. Most a saláta még
frusztráltabb, mint valaha, le van zárva és a hideg sötétségben
várakozik. De az étel már folyamatban van, mert - mint látjátok - a
szakács nagyon türelmes. Elegáns egy rendszer, ugye? Csodálatos, nem igaz? Közületek majdnem
mindenki által félre van értve! Azt akarjátok, hogy most legyen kész
az étel! Tudom, hogy értitek ezt a hasonlatot. Tehát, hol vagytok
ebben a forgatókönyvben? Mióta van az étel benne ebben a
folyamatban? Várható a befejezése? Türelmetlenek vagytok még? Most
akarjátok a végét? Egy látszólagos elterelést igényelt? Meg tudjátok
kóstolni úgy, hogy még nincs kész? A szakács ismeri a neveteket kedveseim. A szakács szeret benneteket
kedveseim. Minden, amit elmondtunk nektek, az jószándékú volt
irányotokban. Mi van akkor, ha tényleg ti vagytok a saláta és nektek
kellett olyan sokáig várakoznotok? Le lettetek hűtve, talán még fel
is lettetek aprítva. Aztán előjöttök, de valami történt és újra csak
visszakerültetek lehűtésre! Majd hirtelen a szakács azt találta ki,
hogy a hozzávalóknak egy szokatlan módon ugyan, de tényleg
találkozniuk kell és az étel hirtelen irányt vált. Ez valami más
lesz! "Vissza a hűtőbe, saláta!" Ami végül megtörténik, azt lineáris módon soha nem tudtátok előre
vetíteni. Minden valószínűség ellenére, az eredmény más irányt vehet
- talán még jobbat is, mint az eredetileg eltervezett étel, mivel
olyan új hozzávalók jöttek elő, amelyek teljesebbé tehetik azt.
Látjátok, a szakács mindig látja az összes hozzávalót. Ti csak egyet
láttok - magatokat. A szakácsnak semmi sem túl bonyolult. Ez hogy tetszik? Hajlandóak vagytok megérteni a szinkronicitást?
Ahhoz, hogy lássátok, hogyan is működik mindez, a szakácsba vetett
türelemre és hitre van szükség. Kértük már ezt korábban, még olyan
dolgokban is, amik látszólag azonnaliak, mint a gyógyulás. Néha a
bolygón lévő azon folyamatok, amikre azonnali válasz szükségeltetik,
egyszerűen csak egy nagyobb kép részei. Néha nem fogjátok érteni,
hogy a zöldségek miért visszakoznak, vagy, hogy látszólag miért
diadalmaskodik a halál. A végső étel nagyobb annál, mint amit el
tudtok képzelni kedveseim. De mindezek által azt szeretnénk, ha
tudnátok, hogy sohasem szabadultunk meg tőletek - soha, de soha.
Látjátok, ismerjük a neveteket. A családunk vagytok. Lehet ez annál
világosabb, hogy a kezünk ki van nyújtva felétek? Ez egy jó étel.
Bízzatok meg a szakácsban! Türelem! És ez így van.
Kryon
Fordító - Konrád Bálint
Lektor - Kazamér Károly |